Családjog


Családunkkal töltjük időnk nagy részét, ezen kötelékeink a legerősebbek, és mind egyetértünk abban, hogy szeretteink számunka a legfontosabbak. Akadhat azonban olyan helyzet, ahol a családi élet árnyoldalaival találkozunk, és ezekkel kapcsolatban kell intézkednünk.

Irodánk a lehető legdiszkrétebb módon kezeli a családjoghoz tartozó ügyeket, mindezt ember központú, ugyanakkor határozott módon.
Amennyiben valamelyik alább felsorolt témában érintett, ne habozzon felkeresni bennünket, hogy segíthessünk Önnek!


1. HÁZASSÁGI KAPCSOLAT


a. Házassági vagyonjog

Házassági vagyonjogi szerződéssel rendelkezhetünk vagyonunkról és annak tulajdonosáról. Válás, majd vagyonmegosztási per esetén, hogyha a felek nem rendelkeznek házassági vagyonjogi szerződéssel, úgy az ezzel járó procedúra évekig is elhúzódhat.

Abban az esetben, hogyha a házaspár házasságuk felbontása felől dönt, gyorsabb és korrektebb módja a vagyonmegosztásnak, hogyha a szerződés alapján mindent fel tudnak osztani és tovább tudnak lépni életükkel.


b. Házasság felbontása

Házasság felbontásáról akkor beszélünk, hogyha a házaspár kapcsolata helyrehozhatatlanul rossz és megromlott, hogy azt közös kérelmükre inkább felbontanák.

A felek a házasság felbontását kérhetik közösen, vagy a bíróság hosszas bizonyítási eljárás eredményeként bontja azt fel. Mindettől függetlenül azonban fontos tudni, hogy a házasság felbontására irányuló kérelmet a házastársnak mindig személyesen kell megindítania.


2. GYERMEK- ÉS ROKONTARTÁS


a. Gyermekekkel való kapcsolattartás

A gyermek felügyeleti jogának gyakorlása abban az esetben merül fel, hogyha az addig házastársként vagy élettársként élő szülők különválnak. Mikor egy házasság felbontásra kerül, a gyermekhez kapcsolódóan három kapcsolattartási kérdésben kell megállapodásra jutni:

  • A gyermek melyik szülőnél lakjon, hol kerüljön elhelyezésre
  • A távol lévő szülő tartásdíjat kell, hogy fizessen, ennek az összegében
  • A távol lévő szülő is tarthatja a kapcsolatot a gyermekkel, ennek a részleteivel kapcsolatban szintén megegyezésre kell jutni.

A felügyeleti jog gyakorlásáról elsősorban a szülők döntenek. Döntésüknek a gyermek érdekeit kell szolgálnia, ha nem sikerül megállapodásra jutniuk, akkor ezt a döntést a bíróságnak kell meghoznia.

Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni, úgy az elhelyezésről a bíróság hoz határozatot. A bíróság annak figyelembevételével dönt, hogy miképp biztosítható a gyermek legkedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése.

A gyermekhez kapcsolódó felügyeleti jog bírói rendezése iránti változtatáshoz a per megindítására a felügyeleti jogot szüneteltető szülő, a gyámhatóság és az adott ügyész jogosult.

A gyermek elhelyezésének megváltoztatását akkor lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapozta, a döntés meghozatala óta lényegesen megváltoztak, így a döntés megváltoztatása érdekében áll.


b. Gyámság

Előfordulhatnak olyan szerencsétlen és nem várt szituációk, élethelyzetek, amikor gyermekünk gyámság alá kerül. Szülői felügyelet hiányában a gyámhivatal kötelessége, hogy a gyermekhez gyámot rendeljen.

Azokban az esetekben van szükség gyámra, ha:

  • A szülők meghaltak
  • A szülői felügyeletet a bíróság megszüntette
  • A szülők cselekvőképtelenek
  • A szülők ismeretlen helyen tartózkodnak
  • A gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban, a gyermek ideiglenesen kihelyezésre került

Abban az esetben, hogyha szülők döntenek a gyámságról, úgy az általuk megnevezett személy fogja ellátni a gyámság feladatát. Amennyiben a szülők nem tudnak dönteni, úgy alapvetően a törvényes gyámság szabályai lépnek életbe, tehát egy gyámságra alkalmas rokont bíznak meg a gyámsági feladatokkal. Amennyiben nincs ilyen rokon, akkor a gyámhivatal rendel ki egy gyámot a gyermekhez.


c. Rokontartás

Rokontartás illeti meg azt a személyt, aki önmagát nem tudja eltartani, illetve nincs tartásra kötelezhető házastársa. A különböző élethelyzetek, amikor az adott személy nem tudja eltartani magát (a teljesség igénye nélkül): megélhetéséről nem tud gondoskodni idős kora miatt, vagy munkaképtelenség miatt, illetve jövedelem hiányában.

Abban az esetben, hogyha részlegesen képes magát eltartani, úgy a rokontartás csak kiegészítés.

A rokonok közül elsősorban a leszármazottak kötelessége eltartani a jogosultat. Abban az esetben, hogyha ez nem valósulhat meg, mert nincsenek leszármazói, úgy a felmenő rokonokra száll a kötelezettség (először arra, aki  a legközelebb áll hozzá a leszármazotti rendben). Fontos megemlíteni, hogy egy tartásra kötelezett nem köteles eltartani a jogosultat abban az esetben, hogyha ezzel saját tartását veszélyeztetné.


A jogi szabályrendszerek és rokoni szálak útvesztőjében olykor nehéz lehet eligazodni, keressen fel bennünket bátran, mi segítünk Önnek kiigazodni és megoldást találni!