A nemzetközi családjogi esetek között különösen érzékeny és összetett terület a jogellenes
gyermekelvitel. Amikor egy szülő a közös szülői felügyelet ellenére a gyermeket egy másik
országba viszi, vagy ott visszatartja, a másik szülő jogainak sérelme mellett a gyermek
érzelmi biztonsága is veszélybe kerülhet. E problémára nyújt nemzetközi jogi keretet a Hágai
Gyermekelviteli Egyezmény, melyet Magyarország is ratifikált.

Mi az a Hágai Egyezmény?

Az 1980-ban elfogadott egyezmény célja a jogellenesen elvitt vagy visszatartott gyermekek
gyors visszajuttatása a szokásos tartózkodási helyük szerinti országba. Az eljárás nem az
elhelyezési vitát dönti el, hanem azt vizsgálja, hogy a gyermek jogellenesen lett-e elvéve.

Mikor alkalmazható?

Az eljárás akkor indítható, ha:

• a gyermek még nem töltötte be a 16. életévét,
• a gyermek elvitele vagy visszatartása jogellenesen történt,
• az elvitel előtt a kérelmező szülő ténylegesen gyakorolta a felügyeleti jogát,
• mindkét ország tagja az Egyezménynek.

Az eljárás menete Magyarországon

1. Kérelem benyújtása: A kérelmet a központi hatósághoz (Magyarországon:
   Igazságügyi Minisztérium) lehet benyújtani.
2. Fordítás és továbbítás: A kérelem a fogadó ország központi hatóságához kerül,
   amely intézkedik a bírósági vagy más jogi eljárás megindításáról.
3. Bírósági eljárás: A fogadó ország bírósága vizsgálja az ügyet, figyelembe véve a
   gyermek érdekeit is.
4. Visszavitel vagy kivétel: A gyermek visszavitele megtagadható, ha például
   bizonyítható, hogy súlyos veszély fenyegeti, vagy maga a gyermek tiltakozik
   (megfelelő érettségi szint esetén).