A gazdasági élet egyik leggyakoribb problémája a ki nem fizetett számlák, elmaradt szolgáltatási
díjak, vagy más típusú pénzbeli követelések behajtása. Ezek rendezése nem csupán üzleti érdek,
hanem jogi lehetőségekkel is alátámasztott igényérvényesítési folyamat. Jelen bejegyzésünkben összefoglaljuk a követelésbehajtás legfontosabb jogi eszközeit Magyarországon.

1. Felszólító levél (ügyvédi levél)

Az első és leggyakoribb lépés a fizetési felszólítás – különösen, ha azt ügyvédi iroda jegyzi. Ez
gyakran elegendő ahhoz, hogy az adós felismerje a következmények súlyát, és rendezze tartozását.
Az ügyvédi felszólító levélben határidőt szabunk a teljesítésre, valamint tájékoztatjuk az adóst a
lehetséges jogi lépésekről (pl. fizetési meghagyás, peres eljárás).

2. Fizetési meghagyásos eljárás

Amennyiben az adós nem reagál a felszólításra, a következő lépés a fizetési meghagyásos eljárás
(FMH), amely a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) rendszerén keresztül elektronikusan
kezdeményezhető. Ez a gyors és költséghatékony eljárás kizárólag pénzkövetelések esetén
alkalmazható, 3 millió forint alatti követeléseknél pedig kötelező előszakasz a peres úthoz.

Ha az adós ellentmondást nyújt be, az ügy perré alakul. Ha nem él ellentmondással, a fizetési
meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.

3. Polgári peres eljárás

Amennyiben a követelés vitatott, vagy az adós ellentmond a fizetési meghagyásnak, peres eljárás
keretében lehet érvényesíteni az igényt. A per során a bíróság bizonyítási eljárást folytat le, és
ítélettel dönt a követelés jogosságáról. A peres eljárás időigényesebb és költségesebb lehet, de
komplex ügyek esetén elkerülhetetlen.

4. Végrehajtási eljárás

Ha a követelés jogerős bírósági ítéleten vagy fizetési meghagyáson alapul, megindítható a
végrehajtási eljárás. Ennek keretében az adós vagyontárgyai – bankszámla, ingatlan, gépjármű –
lefoglalásra és értékesítésre kerülhetnek a tartozás kiegyenlítésére.

5. Csőd- és felszámolási eljárás (jogi személy adós esetén)

Ha az adós gazdasági társaság, és fizetésképtelenné válik, lehetőség van csődeljárás vagy
felszámolási eljárás megindítására. A csődeljárás célja az adósság rendezése egyezségi
megállapodás útján, míg a felszámolás a társaság megszüntetését és vagyonának szétosztását
jelenti a hitelezők között.

Összegzés

A követelés behajtása során számos jogi eszköz áll a jogosult rendelkezésére, a legegyszerűbb
felszólító levéltől kezdve a végrehajtási vagy akár felszámolási eljárásig. A megfelelő stratégia
kiválasztása sok esetben jogi szaktudást és tapasztalatot igényel.

Ügyvédi irodánk készséggel áll rendelkezésére a követelések gyors, hatékony és jogszerű
érvényesítésében, legyen szó magánszemélyről vagy gazdasági társaságról.