A polgári perrendtartás (Pp.) új szabályrendszere a másodfokú eljárást is jelentősen
átalakította. A jogalkotói cél egy hatékonyabb, koncentráltabb jogorvoslati rendszer
kialakítása volt, amelyben a másodfok valóban felülbírálati fórumként működik, és nem az
elsőfok „megismétléseként”. Az alábbiakban áttekintjük a másodfokú eljárás legfontosabb
sajátosságait és a bírói gyakorlat főbb tanulságait.

A másodfokú eljárás koncepcionális alapjai

Az új Pp. egyik legfontosabb újítása, hogy szűkíti a végzések elleni fellebbezés
lehetőségét, és főszabállyá teszi a tárgyaláson kívüli elbírálást. Emellett határozottabban
érvényesül a kérelemhez kötöttség, valamint a hatályon kívül helyezések visszaszorítása.
A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre törvényben pontosan körülhatárolt, ami
kiszámíthatóbb jogorvoslati kereteket teremt.

A fellebbezés előterjesztése és tartalma

Fellebbezést főszabály szerint a fél terjeszthet elő, de a jogszabály és a bírói gyakorlat
bizonyos esetekben a perben nem álló személyek (például beavatkozó, közjegyző) számára
is biztosítja ezt a jogot. Ítélet ellen – néhány kivételtől eltekintve – mindig van helye
fellebbezésnek, míg végzések esetében ez inkább kivételes.

A fellebbezés 15 napon belül, írásban terjesztendő elő az elsőfokú bíróságnál, de a
másodfokú bíróságnak címezve. Tartalmilag meg kell jelölni:

• a támadott döntést vagy annak részét,
• a kért jogorvoslat irányát (megváltoztatás vagy hatályon kívül helyezés),
• valamint az állított anyagi vagy eljárásjogi jogszabálysértést.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tartalma szerint értelmezi, nem pusztán formálisan,
ugyanakkor a felülbírálat kizárólag a megjelölt jogsértések keretei között történhet.

Új jogintézmény: a fellebbezési szándékbejelentés

Az új Pp. egyik legjelentősebb újítása a fellebbezési szándékbejelentés, amely a rövidített
indokolást tartalmazó ítéletekhez kapcsolódik. Ilyen esetekben a félnek az ítélet
kézbesítésétől számított 5 munkanapon belül kell jeleznie fellebbezési szándékát, és
megfizetnie a minimális illetéket. Csak az a fél élhet később tényleges fellebbezéssel, aki e
határidőben szándékát bejelentette.

A jogintézmény célja az eljárások gyorsítása, ugyanakkor a gyakorlatban fokozott figyelmet
igényel, mivel a határidők elmulasztása jogvesztő.

A jogvita kereteinek változtathatósága másodfokon

Főszabály szerint a másodfokú eljárásban nincs helye új tények, új bizonyítékok
előadásának, és nem módosítható a kereset vagy az ellenkérelem. Kivételesen azonban –
például hibás elsőfokú anyagi pervezetés vagy önhibán kívüli utólagos tudomásszerzés
esetén – a jogvita keretei mégis megnyílhatnak. A kivételek szigorú feltételekhez kötöttek, és
a bírói gyakorlat következetesen érvényesíti ezeket.

A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre

A felülbírálat kiterjedhet eljárásjogi és anyagi jogi kérdésekre egyaránt, azonban nincs helye
puszta felülmérlegelésnek. A másodfokú bíróság csak jogszabálysértés esetén avatkozhat
be az elsőfokú döntésbe, és főszabály szerint kötve van a fellebbezési kérelemhez. Kötelező
hatályon kívül helyezési okok fennállása esetén ugyanakkor hivatalból is eljárhat.

A másodfokú eljárásban hozott döntések

A másodfokú bíróság:

• az elsőfokú döntést helybenhagyhatja,
• megváltoztathatja (részben vagy egészben),
• vagy hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén új eljárásra utasíthatja az elsőfokú bíróságot.

A jogalkotói szándéknak megfelelően a gyakorlatban egyre ritkább a hatályon kívül helyezés,
és erősödik az érdemi döntéshozatal szerepe.